Ismét élet költözött a több mint 100 éves, ám általunk teljesen megújított Lupa Csárdába. Sőt a környéknek, ahol a csárda áll, kétezer évnél is régebbi a múltja. A késői római korban katonai objektum, határmenti őrtorony állt ehelyütt. Jóllehet a csárda nevét a a 20. század elején a környék legnagyobb nemes uráról , országgyűlési képviselőjéről, Luppa Péter pomázi földbirtokosról kapta (nem elírás, Luppának hívták, csak időközben az egyik “p” kikopott), a csárda alapítója egy zsidó kereskedő, Denkstein Sándor volt. A vendéglő igen jól ment egészen a II. Világháborúig, akkor azonban deportálták a családot. Túlélni e megpróbáltatást csak a leány Herminának sikerült, ám ő nem sokáig élvezhette, hogy tulajdonosa egy étteremnek, mert jött az államosítás. Ezt követően aztán kézről-kézre járt az üzemeltetés, majd a tulajdonlás, ám korcsmaként vagy kertvendéglőként, bármelyik változatban kedvenc Duna-parti vendéglátóhellyé vált az elmúlt évtizedekben a Luppa. 2017-18-ban mégis lehúzták a rolót, bezárták a csárdát. Ezzel azonban nem ért véget a történet: 2023 ősze volt már, amikor három baráti család vasárnapi sétájakor mindannyiunk szeme megakadt egy igencsak elburjánzott kerten, benne egy kissé lepukkant házon, s a hirdetésen, hogy mindez eladó. Több se kellett a középkorú családfőknek - a pesti utazási iroda főnök Péternek és a szegedi Laca és Osi egyetemi orvosadjuntus és lézerkutató professzor barátainak - ugratni kezdték egymást, hogy pályát módosítanak, s megvalósítják gyerekkori álmukat, “a kurta kocsmát”, ahol olykor “húzza a cigány, szól a nóta, vigadunk mi hajnal óta”. S bár a pályamódosításból nem lett semmi, néhány hét múlva mikor komolyra fordult a dolog abban állapodtak meg, hogy az ő csárdájukba, nemcsak a kiváló konyha, az ételekhez illő változatos italkínálat, az udvarias kiszolgálás vonzza majd a vendégeket, hanem szellemi muníció, kulturális kínálat is lesz bőven. És letették az előleget. Ami ezután jött az volt a legszebb része a Lupa Csárda újjászületésének, s mondhatni mindmáig tart. Mivel Jana, a csárda üzletvezetője nemcsak a vendéglátáshoz ért, az épület felesleges részeit saját kezűleg verte szét, ami komoly fizikai munka. Eközben a szegedi Iza asszony kívül-belül megtervezte a házat, amin nemcsak az ominózus három család apraja, nagyja, kőművesek, villany- és fűtésszelők, megannyi szakember dolgozott, hétvégeken 30-40 barát is besegített. Téglát hordtak, tetőt raktak, utat, kertet építettek. Lassan megkezdődött a Lupa csapat verbuválása is. Mondhatni főnyeremény, hogy hamar ráleltek a hagyományos és modern magyar konyhában egyaránt jártas Tóth-Pap Ferenc séfre, aki a nemzetközi konyhaművészetben is otthonosan mozog, hiszen közel 8 évet külföldön is dolgozott, s ami a legfőbb erénye: szenvedélye a gasztronómia. Az már az ő érdeme, hogy az általa választott csapat hozzá hasonlóan szeret főzni. Az italválasztékot Osi alakította ki, ő gondoskodott róla, hogy az ételkínálathoz illeszkedő legyen a választék. A limonádéink alapanyaga például biotermék, ami az orgoványi Venyige Tanyáról származik. E háttérrel nyitott ki újra 2024. június 6-án a csárda, pontosabban csupán annak kerthelyisége. A ház átépítése még jó ideig eltartott, annál is inkább, mert 15 év után pont 2024 szeptemberében, amikor már épp az éttermet avattuk volna fel, 839 centiméteren tetőzött a Duna, s az árvíz úgy 80 centiméter magasan a csárdába is belátogatott. Novemberre aztán ezt azt akadályt is legyűrtük, s megnyílt az étterem is. Azóta épült raktár, öltöző, magas-ágyás, hogy a legfontosabbakat kiemeljük. A két legfontosabb újdonság azonban kedves Vendégeink számára 2025 óta hétköznap az étlapi kínálaton túl 11-15 óráig menü is fogyasztható, valamint a gourmand programok, sörfesztivál, borgazdaságok (szőlősgyöreki Androsics- és a villányi Vylian) bemutatkozása csütörtökönként szórakoztató, kulturális programokkal is kiegészültek. A repertoár igen gazdag: volt már operett, francia sanzon, olasz dalest, opera (Hábetler Andrással) , jazz (Mester Dániellel jazztriója, s hogy a különleges még különlegesebb legyen Balogh Kálmán cimbalomvirtuóz kísérte őket), ír népzene, Karády est (Gregor Bernadettel), és színházi előadások (a Katona József színház segítségével Bezerédi Zoltán tolmácsolásában Kácsor Zsolt Cigány Mózes regénye). Tiszteletbeli csárdatag már a zenés estek zongorakísérője Neumann Zoltán egyetemi tanár, s a bécsi kávéházak hangulatát idéző, szalonzenész Berki Alex és felesége.
JÖJJENEK! LÁTOGASSANAK EL HOZZÁNK! LEGYENEK A TÖRZSVENDÉGEINK!